Bárka blog

Rovarok - trash musical - próba blog - Első rész

alt

 

Kit ne foglalkoztatna a kérdés, hogy mit tenne, ha ez lenne élete utolsó napja? Ha nem tervezhetne hosszú távra, ha nem is tehetne mást, mint hogy a jelennek él? Itt van ez a klisé, amit ezerszer hallunk nap, mint nap: „Élj a mának!” De nem értékelődik-e át ez a mondat abban az esetben, ha nincs más választásunk, mint a mának élni? Ha egy kicsit nyersebben értelmezzük ezt a képet, ha kicsit hagyjuk, hogy a valóság lemossa róla a pátoszt és patinát, megkapjuk a Rovarok című darab központi témáját. Láthatjuk azt a lényt, aki kénytelen megélni mindazt, amit mi csak remélünk elérni érzelmileg. Aki, miközben a jelenben él, és nem fogja látni a holnapot, ugyanúgy hosszú távra tervez. Ugyanúgy meg akarja váltani a világot, a barátai életét, ha a sajátját nem is sikerül. Ő is keresi az élete értelmét. Ő is szeretne benne lenni a Nemzeti Alaptantervben.

Bővebben...

Pénzes Stefánia írása

 


Jure Novak - Ezért vagyok boldog

alt
Kiderül, hogy van még két jegy. Késve berohanunk. Látok egy szimpatikus pasit, aki megkér, hogy vegyek fel egy papucsot, csak nyugodtan, nem kell sietni. Zavarba jövök annak láttán, hogy milyen otthonos és közvetlen tér ez. Találunk két kis puffot a kanapé mellett. Leülünk. 


Pénzes Stefánia írása
 
 
 

30Y_MONO

alt
Jure Novak lenyűgöző és szűkkörű előadása után, a stúdióból a Cseh Tamás terem felé baktatva tolongásra lettem figyelmes. Kicsit éles váltásnak tűnt a tizenkét fős, depressziót boncolgató előadás után belecsöppenni egy nagy terembe, rengeteg fiatallal, akiket a közkedvelt és méltán népszerű 30Y zenekar vonzott főként. Mindenki elfoglalta a számára megfelelő helyet, a színészek (Szorcsik Kriszta, Dévai Balázs, Pásztor Tibor) a zenekar emelvénye előtti székeken, majd a bandával együtt elkezdték a zenekar „Sötét van” című számát énekelni.

Máriás Lilla írása

 


Gerlóczy Márton - A csemegepultos naplója

alt


A lépcsőn ülnek páran, többen székeken, a büfénél. Gyanúsan ácsorgó szemüveges rendezőismerős. Aha! Helyben vagyunk. Tehát itt lesz. Göttinger Pál felmegy a színpadra, miközben a közönség még zúgolódik. Egy figyelmes férfiú párnákat hoz, fel ne fázzunk. 

Bővebben...

 

Pénzes Stefánia írása

 


A vízzel szemben

alt
Ülünk a Bárka Színház szépen megtelt kávézójában, és beszélgetünk. Van, aki az előző előadásról jött, és még azt elemzi, mások épp most érkeztek, és a főnökről, dugóról vagy a gyerekekről beszélnek. A megvilágítás hirtelen elkezd változni, barátságosabb és teltebb lesz, beindul a színház- és mozireflex, miszerint, ha a fények elkezdenek változni, akkor el kell csendesedni, mert hamarosan előadás. Mindenki csendben is marad körülbelül két percig. Utána fészkelődés, sutyorgás, kuncogás. Hirtelen valahonnan felülről kiabálás hallatszik.

Bővebben...

Máriás Lilla írása

 

Kiss Anna - Másik idő

alt
Feldobva, lelkesen érkezünk. Belépünk a stúdióba, ahol meglátjuk az izgalmas díszletet. Megpróbálom értelmezni. A bejárat előtt egy tükör kerete. Messzebb egy bagoly, könyvek, nyereg, szék, egy arany képkeret, jelentéktelennek tetsző tárgyak. S mindez egy piros bársonyon fekszik. Egy elegáns küllemű, szép arcú nő asszonyos otthonkában töri a diókat. Kellékraktár ez egy színházban? Padlás? Egy életunt, elvált nő emlékeinek birodalma? Avagy mindez egyszerre?


Bővebben...

Pénzes Stefánia írása